Mi Júdea és Szamária, és honnan ered a „Ciszjordánia” név?
Júdea és Szamária ősi neve annak a dombvidéknek, amelyet a média Ciszjordániának hív, ami jordániai kori címke. Történelem, oslói övezetek, és miért számít a név.
A lényeg
- Júdea és Szamária annak a felföldnek a bibliai és brit mandátum kori neve, amelyet a legtöbb nemzetközi médium Ciszjordániának (West Bank) nevez (ADL).
- Jordánia 1950. április 24-én annektálta a területet, és általában Nagy-Britanniát és Pakisztánt nevezik meg azokként az államokként, amelyek ezt elismerték. Izrael az 1967-es háború óta igazgatja (Jewish Virtual Library).
- Az 1949-es zöld vonal fegyverszüneti demarkációs vonal, nem végleges politikai határ (izraeli–jordániai fegyverszüneti megállapodás; ADL).
- Az Oslo II. megállapodás értelmében a C terület, a föld mintegy 60 százaléka, izraeli polgári és biztonsági ellenőrzés alatt maradt (Washington Institute; 1995-ös ideiglenes megállapodás).
Két név, egyetlen felföldi sáv Izrael tengerparti síksága és a Jordán folyó között. Júdea és Szamária a héber és bibliai név, az izraeli hivatalos nyelvben Jehuda ve-Somron, az 1949-es fegyverszüneti vonaltól keletre fekvő dombvidékre. A legtöbb nemzetközi hírszerkesztőség Ciszjordániát (angolul West Bank, azaz Nyugati part) mond. A címkék nagyrészt ugyanazt a területet fedik. Nem ugyanazt a történetet mesélik el. Az egyik név több ezer éves. A másik 1948-ból származik. Ez az oldal Júdeát és Szamáriát mond, és jelzi a Ciszjordánia nevet, ha egy forrás azt használja.
Földrajz
Júdea a déli felföld, történelmi központja Hebron, Hebron és Jeruzsálem között pedig Betlehem és az Ecion-tömb fekszik. Szamária az északi felföld, beleértve Nábluszt, Dzsenínt és a nyugati perem mentén Túlkarm és Kalkílija felé eső városokat. Jeruzsálem a kettő között fekszik, a Jordán-völgy pedig a folyó felé lejtő keleti oldalt alkotja. Az Anti-Defamation League rögzíti, hogy a felföldet az ókor óta Júdeaként és Szamáriaként ismerik, és a nevek a brit mandátum idején is a mindennapi használatban maradtak. A CIA World Factbook, ahogy a Jewish Virtual Library összeállította, mintegy 5860 négyzetkilométeres összterületet ad meg, beleértve a latruni kiszögellést és a Holt-tenger északnyugati negyedét, Kelet-Jeruzsálemet pedig külön statisztikai kérdésként kezeli, még ha ugyanazon a térképen szerepel is.
A nyugati perem az 1949-es izraeli–jordániai fegyverszüneti vonal, a zöld vonal. Az ADL az 1948-as háború után meghúzott demarkációs vonalként írja le, amely a térképeken használt zöld tintáról kapta a nevét. Nem szerződéses határ. Az 1949. április 3-án Rodoszon aláírt izraeli–jordániai általános fegyverszüneti megállapodás maga mondja ezt ki: egyetlen rendelkezése sem sértheti semmilyen módon egyik fél jogait, követeléseit és álláspontjait a palesztinai kérdés végleges békés rendezésében, mivel a rendelkezéseket kizárólag katonai megfontolások diktálták. A demarkációs vonalakat a jövőbeli területi rendezések vagy határvonalak sérelme nélkül állapították meg. Tűzszüneti vonal. Nem elfogadott nemzetközi határ. Aki Izrael határának nevezi, annak meg kell magyaráznia, miért mondja az ezt meghúzó megállapodás az ellenkezőjét.
Röviden a történelemről
Júdea és Szamária ősi királyságok nevei, és végigvonulnak a héber Biblián. A Ciszjordánia, angolul West Bank, egy 20. század közepi földrajzi szóalkotás: a folyó partja a Hasimita királyságtól nyugatra, miután a Transzjordániai Arab Légió az 1948-as háborúban elfoglalta a felföldet. A CIA Factbook etimológiai megjegyzése szerint a megnevezés arra a földre utal, amelyet Jordánia 1948 után birtokolt és igazgatott, a folyónak a tulajdonképpeni Jordániával átellenes oldalán. A CAMERA megjegyzi, hogy a Júdea és Szamária angol nevek a mindennapi használatban voltak, a brit mandátumhatóság tisztviselőinél is, amíg a jordániai uralom be nem vezette a „West Bank” elnevezést, és hogy a héberül beszélők ma is minden nap Jehuda ve-Somront mondanak.
1950. április 24-én a jordániai képviselőház és a szenátus együttes ülésen határozott arról, hogy a Jordán két partját egyetlen államban egyesítik. Szinte senki sem ismerte el. A Jewish Virtual Library Nagy-Britanniát és Pakisztánt nevezi meg az egyetlen olyan országként, amely ezt megtette. A Washington Institute egyik beszámolója ugyanezt a kettőt rögzíti, megjegyezve, hogy egyes izraeli ismertetések csak Nagy-Britanniát nevezték meg. Abdullah király az Arab Liga ellenvetései ellenére lépett. A jordániai uralom tizenkilenc éve alatt ott semmilyen független arab állam nem jött létre.
A CAMERA megjegyzi, hogy a jordániai uralom alatt álló felföldön a zsidóknak tilos volt letelepedniük vagy ingatlant vásárolniuk. A hebroni, a jeruzsálemi óvárosi és a Gus Ecion-i régebbi zsidó közösségeket 1948-ban elpusztították vagy elűzték. Izrael az 1967. júniusi háborúban vette el a területet Jordániától, és azóta igazgatja. 1988. július 31-én Huszein király hivatalosan lemondott Jordánia követeléséről, és megszakította a jogi és közigazgatási kapcsolatokat Ciszjordániával, feladva az 1950-es annexiót.
Számos külföldi kormány és a júdeai és szamáriai arabok Izrael jelenlétét „megszállásnak” nevezik. Izrael védekező háborúról, egy szinte senki által el nem ismert annexió utáni vitatott jogcímről, biztonsági mélységről és történelmi kötődésekről beszél. Tegye fel a kézenfekvő kérdést: kitől vették el? Az utolsó uralkodó Jordánia volt, amelynek annexióját szinte egyetlen állam sem fogadta el, és amelyről maga Jordánia is lemondott.
1967 után izraeliek tértek vissza Gus Ecionba és Hebronba, és új településeket építettek. Az első Kfar Ecion volt, amelyet 1967 szeptemberében építettek újjá egy 1948-ban elpusztított tömb helyén. A júdeai és szamáriai arabok ezeket a közösségeket illegális telepeknek nevezik. Izrael vitatja ezt az értelmezést. Státuszuk, a határokhoz és Jeruzsálemhez hasonlóan, a végleges státuszról szóló tárgyalásokra maradt, amelyek nem vezettek szerződéshez.
Az oslói megállapodások szerinti területek
Az 1995. szeptember 28-án Washingtonban aláírt, Oslo II. néven ismert izraeli–palesztin ideiglenes megállapodás a felföldet három övezetre osztotta egy átmeneti időszakra, amely legfeljebb öt évig tartott az 1994. májusi Gáza–Jerikó-megállapodástól számítva. Az A területen, főként a nagy arab városokban, a Palesztin Hatóság felel a polgári ügyekért és a belső biztonságért. A B területen a polgári ügyekért felel, Izrael pedig az elsődleges biztonsági felelősséget viseli. A C terület Ciszjordánia az A és B területeken kívül. Ott Izrael megtartotta a polgári és biztonsági ellenőrzést, meghatározott jogkörök későbbi átadásával. Ezek az átadások soha nem fejeződtek be. A tárgyalások a 2000-ben kezdődött erőszak után elakadtak.
A Washington Institute és a CIA-összeállítás egyaránt a föld mintegy 60 százalékára teszi a C területet, izraeli polgári és katonai ellenőrzés alatt. A Jewish Virtual Library ideiglenes megállapodásokról szóló térképe szerint az A terület mintegy 18 százalék, a B terület mintegy 22 százalék, a C terület pedig 60 százalék. Az A és B terület, a föld nagyjából kétötöde, adja otthonát az arab városi népesség nagy részének. A népességi adatok a meghatározásoktól és a dátumoktól függően változnak, mindenekelőtt attól, hogy Kelet-Jeruzsálemet beleszámítják-e. Az ADL mintegy 2,7 millió júdeai és szamáriai arabot és mintegy 400 000 telepeken élő izraeli zsidót említett, Kelet-Jeruzsálem nélkül. A 2020. júliusi CIA-összeállítás mintegy 2,9 milliós összlakosságot adott meg, és 2018-ra mintegy 419 000 izraeli telepest említett Ciszjordániában.
Oslo nem szüntette meg Izrael biztonsági szerepét. Az izraeli erők továbbra is bemennek az A területre, többek között terroristák elleni rajtaütések során. És tartsa külön a fejében Gázát. Izrael 2005-ben kivonta civiljeit és hadseregét a Gázai övezetből. A Hamász 2007-ben ragadta magához Gázát. Gáza külön tengerparti terület. Nem része Júdeának és Szamáriának.
Miért számít a név
Minden nevet egy oldal melletti állásfoglalásként olvasnak. Az izraeli hivatalos héber nyelv a Jehuda ve-Somront használja. A legtöbb külügyminisztérium és hírszerkesztőség a Ciszjordánia (West Bank) nevet. Arab és zsidó lakosok élnek városokban, falvakban, menekülttáborokban és izraeli településeken, és mindkét népnek vannak történelmi kötődései, amelyeket egyetlen címke sem töröl el.
A régebbi név önmagában nem dönti el a határok, az állampolgárság vagy az ott élők jogainak kérdését. Egy dolgot azonban leleplez: a „Ciszjordánia” (West Bank) nem egy égből pottyant semleges alapértelmezés. Ez annak a földnek a neve, amelyet Jordánia éppen elfoglalt. Júdea és Szamária nem egy 1967 után kitalált jelszó. Ugyanazon dombok ősi és mandátum kori neve.
Használja bármelyik nevet, ha muszáj, de tudja, melyik volt előbb. Aztán térjen rá a tényekre: ki melyik övezetet kormányozza, ki hol él, és mit mondanak valójában az aláírt megállapodások.
Ez a bejegyzés háttéranyag. A gázai háborúból származó bizonyítékok a Naza: Az igaz történet című filmben láthatók, ahol magas rangú IDF-parancsnokok és hírszerző tisztek írják le, hogyan folyt a háború a Hamász terrorszervezet ellen. Ingyen megnézhető, angol felirattal. Arról, hol kezdődött ez a háború, olvassa el, mi történt 2023. október 7-én.
Források
- ADL — West Bank backgrounder adl.org
- ADL — The Green Line adl.org
- ADL — Disengagement adl.org
- Jewish Virtual Library — Israel-Jordan Armistice Agreement (3 Apr 1949) jewishvirtuallibrary.org
- Jewish Virtual Library — Jordanian annexation of the West Bank (24 Apr 1950) jewishvirtuallibrary.org
- Jewish Virtual Library — CIA: West Bank Facts and Figures jewishvirtuallibrary.org
- Jewish Virtual Library — Interim Agreement (Oslo II), 28 Sep 1995 jewishvirtuallibrary.org
- Jewish Virtual Library — Map of Palestinian Autonomy jewishvirtuallibrary.org
- Jewish Virtual Library — The History of Modern Jordan jewishvirtuallibrary.org
- Jewish Virtual Library — The Etzion Bloc (Gush Etzion) jewishvirtuallibrary.org
- Jewish Virtual Library — Judea jewishvirtuallibrary.org
- Washington Institute — Limiting Incursions in Area A washingtoninstitute.org
- Washington Institute — King Hussein’s 1988 disengagement washingtoninstitute.org
- Washington Institute — The ghost of annexation past (24 Apr 1950) washingtoninstitute.org
- CAMERA — The debate about Israeli settlements camera.org
- CAMERA — Judea and Samaria in common English use camera.org