A NAZA Critics Choice-díjat nyer. Íme, miben téved

A díj

Vasárnap, 2026. november 8-án a NAZA elnyerte a legjobb politikai dokumentumfilm díját a 11. alkalommal megrendezett Critics Choice Documentary Awards díjátadón, amelyet a New York-i Edison Ballroomban tartottak, a Critics Choice Association győzteseinek listája szerint. Yuval Abraham és Rachel Szor filmjét, amelyet a The Guardiannel közösen mutattak be, a legjobb dokumentumfilm díjára is jelölték; azt a You Can See Everything nyerte el. Szeptemberben a NAZA elnyerte a zsűri különleges díját a Velencei Filmfesztiválon.

Egy díj a filmet filmként ítéli meg. Nem ellenőrzi, amit a film állít. Íme, mit mutatnak a dokumentált tények a NAZA állításairól.

A feliratok többet mondanak, mint a katonák

A NAZA közönségének többsége nem beszél héberül. Azt, amit a katonák mondtak, csak az angol feliratokból ismerik, és több helyen a feliratok többet mondanak, mint amennyit a katona mondott.

Egy katona ezt mondja héberül: „Volt olyan jóváhagyás, hogy, mondjuk, 500 egyetlen emberre.” Az angol felirat ezt írja: "There was approval once to kill 500 for one human target", vagyis „Egyszer volt jóváhagyás 500 ember megölésére egyetlen emberi célpontért.” A bizonytalanság eltűnik, az ölés hozzáadódik, és ez az az állítás, amelyet a film az előzetesébe tett.

Egy másik katona a képernyőjén egy lakásra mutat, és megnevezi, kik laknak ott: „Ahmed és az egész családja.” A felirat ezt írja: "Ahmed and his family will die", vagyis „Ahmed és a családja meg fog halni.”

Egy harmadik katona érzésről beszél: „Az az érzés, hogy ezt kell tenni.” A képernyőn ez lesz belőle: "The sense in Israeli society is that that’s what we should do", vagyis „Az az érzés az izraeli társadalomban, hogy ezt kellene tennünk.” Egyetlen ember érzését egy egész országnak tulajdonítják. Az elhangzott szavak és a feliratok egymás mellett láthatók, a részletekkel együtt, a NAZA állításainak cáfolatát bemutató oldalunkon.

Az IDF: „teljes egészében hamis”

Az IDF szóvivői egysége közvetlenül válaszolt az 500-as állításra: „Ez teljes egészében hamis. Az IDF soha nem tervezett, nem hagyott jóvá és nem hajtott végre olyan csapást Gázában, amelynél 500 civil vagy akár csak megközelítőleg ennyi civil halálával számoltak volna.”

Azt mondta, hogy a film „olyan személyek névtelen beszámolóira támaszkodik, akiknek a személyazonossága nem ellenőrizhető. Így az sem állapítható meg, hogy szolgáltak-e egyáltalán az IDF-ben, ha igen, milyen beosztásban, illetve érintettek voltak-e azokban az ügyekben, amelyekről a vádak szólnak.” A film készítői a megjelenés előtt nem küldték el vádjaikat az IDF-nek, és kérésre sem adtak át neki egy példányt a filmből. 2026. október 1-jei tízoldalas írásos válaszában az IDF azt írta, hogy a film „eltorzított, félrevezető és tisztességtelen képet fest arról, hogyan tervezi meg a célpontokat és hajtja végre a csapásokat az IDF”. Minden nyilatkozat és az IDF válasza a film minden egyes állítására az IDF-ről szóló részben olvasható.

Amit a kritikusok megállapítottak

A legélesebb kritikusok közül többen ellenzik Izrael kormányát. Raviv Drucker oknyomozó újságíró ezt mondta Yuval Abrahamnak: „Újságíróként nem hiszem, hogy ezt adásba engedtem volna. Mert semmilyen alátámasztó bizonyítékot nem hozol az általuk leírt nagyon-nagyon súlyos dolgokra.”

A The Atlanticben Gal Beckerman ezt írta: „Egyik állítást sem támasztják alá más bizonyítékok. A dátumok, nevek és a megszólalók emlékein túlmutató konkrét részletek hiánya sajnálatos támadási felületet ad a kritikusoknak.” Arról az egyetlen interjúalanyról, aki ezt népirtásnak nevezi, azt írta, hogy a szót „csupán akkor, amikor az egyik filmes, Yuval Abraham rákérdez” használja.

A rendszerben dolgozó tisztek elmagyarázták, mit jelentenek a számok. „A NAZA 20 nem jelentett felhatalmazást 20 ember megölésére” — írta Yair Miron tartalékos alezredes, katonai hírszerzés. „Olyan besorolás volt, amely a tervezett csapást a megfelelő felülvizsgálati és jóváhagyási folyamatba irányította.”

Omer Shem Tov, akit a Hamász 505 napig tartott túszként fogva, a The Wall Street Journalben ezt írta: „Ami ezt a háborút Gázába hozta — a Hamász 2023. október 7-i mészárlása és túszejtése —, nagyrészt kívül marad a képen.” A megállapítások teljes sora, mindegyik a forrásához kapcsolva, a kritikusokról szóló részben olvasható.

A válasz a bizonyíték

A NAZA arra kéri a közönségét, hogy névtelen hangoknak higgyen. Naza: Az igaz történet az ellenkezőjét teszi. A benne megszólaló katonákat a háborúban betöltött szerepük szerint azonosítják, tanúvallomásuk pedig a felvételek mellett látható: testkamera-, drón- és pilótafülke-felvételek, köztük olyan csapások felvételei, amelyeket azért fújtak le, mert civilek voltak a közelben. Nézze meg, és ítélje meg, melyik film mutatja meg a bizonyítékait.