# Miért viseli mindkét film a Naza címet: járulékos kárt jelent

A Naza a járulékos kár hétköznapi IDF-es héber neve. Az egyik film vádat csinál belőle. A miénk a jogi korlátot mutatja, amelyen belül egy demokrácia harcol.

## A lényeg

- A NAZA (נז״א) a nezek agavi, vagyis a járulékos kár izraeli katonai rövidítése: a katonai célponton túl várható, nem szándékolt kár (The Free Press; New York Times).
- Yuval Abraham és Rachel Szor NAZA című, 24 rejtett kilétű interjúra épülő 80 perces filmje 2026. szeptember 10-én mutatkozott be Velencében, és elnyerte a zsűri különdíját. Az izraeli hadsereg szerint a megszólalók kiléte nem ellenőrizhető (New York Times; The Free Press).
- A „Naza: Az igaz történet” későbbi független ellenfilm, amelyet a Jerusalem Post úgy írt le, mint amelynek célja a velencei dokumentumfilm állításainak hiteltelenítése (Jerusalem Post).
- A fegyveres konfliktusok joga szerint a járulékos polgári kárt a megkülönböztetés és az arányosság alapján ítélik meg. A várható járulékos kár nem bizonyítja, hogy a támadás célpontja a civilek voltak (Jewish Virtual Library; American Jewish Committee).

## Katonai rövidítés, nem vád

Kezdjük a szóval. Az izraeli katonai héberben a נז״א a נזק אגבי (nezek agavi) hétköznapi rövidítése, amely a járulékos kár bevett kifejezése. Senki sem plakátra találta ki. A The Free Press egyenesen fogalmazott: a velencei film címe „egy izraeli katonai rövidítés, amely a nezek agavi kifejezésből ered, ami héberül járulékos kárt jelent”. A The New York Times ugyanezt a szóeredetet adta meg, azt írva, hogy a „NAZA” „a nezek agavi, azaz a járulékos kár héber rövidítése”.

Ez szokásos törzskari nyelv. A héber a rövidítéseket gersajimmal jelöli, ugyanazzal a konvencióval, amely a צבא הגנה לישראל kifejezésből צה״ל-t csinál. A tisztek úgy mondják, hogy „naza”, ahogy az angol nyelvű hadseregek azt mondják: „járulékos kár becslése”. A szó egy olyan problémát nevez meg, amelyet minden hivatásos hadseregnek mérnie kell: amikor egy jogszerű katonai célpontra csapást mérnek, a civilekre vagy polgári javakra nézve továbbra is várható lehet némi kár.

Mit mond erről a kárról a jog? Izrael jogi dokumentumai, amelyeket a Jewish Virtual Library archivált, megismétlik a szokásjogi szabályt: tilosak azok a támadások, amelyek „várhatóan túlzott kárt okoznak a civileknek a várt katonai előnyhöz képest”, ez az arányosság elve. Ugyanezek a dokumentumok egyértelműen kimondják, mit nem követel meg a megkülönböztetés elve. Az „csak a civilek szándékos célba vételére vonatkozik, nem a legitim katonai célpontok elleni csapás során a civileket érő járulékos kárra”. A naza kiszámítása az a mód, ahogyan egy parancsnok ezeket a szabályokat alkalmazza. Nem bizonyítéka annak, hogy a civilek voltak a célpont.

Haviv Rettig Gur a velencei filmről szólva tette ezt világossá. „Egy jövőbeli csapás polgári áldozatainak becslése a csapás elrendelése előtt kötelező a nemzetközi jog szerint” – mondta. „Ez része annak, ahogyan az arányosságot megítéljük.” Ha ezt a becslést annak bizonyítékaként kezeljük, hogy a civilek megölése volt a cél, tette hozzá, az „nem csak téves”, mert a számítás „annak bizonyítéka, hogy elvégezték azokat a számításokat, amelyek egy háború erkölcsös megvívásához szükségesek”.

Egy működő katonai rövidítés senki tulajdona. Megjelenik eligazításokon, jogi tanácsadásban és utólagos értékelésekben, mert az IDF-nek, más nyugati hadseregekhez hasonlóan, meg kell különböztetnie a harcosokat a civilektől, és mérlegelnie kell a járulékos kárt. Attól, hogy valaki először egy fesztiválkatalógusban használja a szót, még nem lesz az övé.

## A film, amely váddá változtatta a szót

A NAZA-t Yuval Abraham és Rachel Szor írta és rendezte. A The Free Press beszámolója szerint 2026. szeptember 10-én mutatkozott be a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, és elnyerte a zsűri különdíját. A Fox News a bemutatót a 83. velencei fesztiválra tette. A The New York Times és a Breitbart egyaránt 80 perces filmet írt le. A Times szerint a film „24, izraeli hírszerző tisztként és katonaként leírt emberrel készült interjúkból áll”, akik a film saját szinopszisa szerint feltárják „a gázai palesztin civilek Izrael általi kiszámított tömeges megölése mögötti rendszereket”. E megszólalók közül senkit sem azonosítanak. Az NPR Fresh Air című műsora szintén két tucat névtelen interjúról számolt be, amelyeket éjszaka, Tel-Aviv háztetőin vettek fel, megváltoztatott külsővel és hanggal. Ezek a filmesek és a fesztivál állításai. Egyetlen bíróság sem állapította meg őket.

Kit terhel itt a bizonyítás terhe? A vádlót. Az izraeli hadsereg pedig, amely a Times szerint csak részleteket látott, „élesen bírálta a dokumentumfilmet, amiért »olyan személyek névtelen vallomásait« mutatja be, »akiknek kiléte nem ellenőrizhető«”. Tagadott egy konkrét vádat, amely szerint egy csapást mintegy 500 várható polgári halálos áldozattal hagytak volna jóvá, mondván, hogy „soha nem tervezett, nem hagyott jóvá és nem hajtott végre olyan csapást Gázában, amelyben 500 vagy ahhoz közeli számú civil megölésével számoltak”, és hogy „a nemzetközi jognak megfelelően járt el”. A Times hozzátette, hogy a hadsereg és izraeli kommentátorok kifogásolták, hogy a film figyelmen kívül hagyja a Hamász stratégiáját, amely a terroristákat és az infrastruktúrát civilek közé ágyazza be. Egy külön tudósításban a Jerusalem Post azt írta, hogy az IDF „elutasítja a NAZA azon állításait, hogy a gázai célzást mesterséges intelligencia irányítja”, és hogy „a csapásokról szóló döntéseket és a polgári kár felmérését képzett katonai és jogi szakemberek végzik”.

A mesterséges intelligenciáról Jacob Nagel tartalékos dandártábornok ugyanezt mondta a Jerusalem Postban megjelent, a Foundation for Defense of Democracies által újraközölt esszéjében. „A katonai parancsok és eljárások kifejezetten tiltják, hogy emberi életet érintő helyzetekben kizárólag MI-alkalmazásokra támaszkodjanak emberi közreműködés nélkül” – írta. „Az MI-alapú algoritmusok nem hoznak döntést támadás indításáról.” Ezeket a döntéseket felhatalmazott emberek hozzák meg, „szoros jogi felügyelet mellett”. A naza nem egy MI-rendszer neve. Annak a járulékos kárral kapcsolatos problémának a neve, amelyet ezeknek az embereknek mérniük kell.

## A film, amely visszavette a szót

A [Naza: Az igaz történet](https://nazadocumentary.com/hu/film) ugyanazon a terepen válaszol. 2026. október 2-án a Jerusalem Post arról számolt be, hogy „egy »NAZA: Az igaz történet« című ellenfilm közvetlen célja a »NAZA« című dokumentumfilm állításainak hiteltelenítése”. Más aznapi bejegyzések frissen megjelent izraeli dokumentumfilmként írták le, amely a Hamász terrorszervezet elleni gázai háború dokumentációjaként szolgál. Szeptember közepére a velencei film bemutatkozott, elnyerte díját, és széles körben beszámoltak róla. A válasz szeptember 20-ra fent volt az interneten.

Mindkét film tehát a nazáról szól. Az egyik a rövidítést egy bűncselekmény neveként kezeli. A másik annak tekinti, ami: annak a jogi korlátnak, amely mellett egy demokrácia harcolt egy civilek között rejtőző terrorszervezet ellen. Bármelyik olvasatot előnyben részesítheti. Azt nem teheti, hogy úgy tesz, mintha a héber szót Velencében találták volna ki.

## „Eltérített cím”? Nézze meg a címet

Miután a válasz megjelent, egyes bírálók az egyező címet eltérítésnek nevezték, amelynek célja a figyelem elszívása vagy a velencei film elhomályosítása. Nevezze polemikus döntésnek, ha akarja. Elrejtés azonban nem.

Egy olyan cím, amelynek célja egy másik mű elrejtése lenne, nem toldaná meg magát „Az igaz történet” szavakkal. Ezek a szavak vitát jelentenek be. Azt mondják egy keresőmotornak, egy újságírónak és egy szkeptikus nézőnek, hogy létezik egy második beszámoló. Aki megtalálta a díjnyertes filmet, továbbra is megtalálhatja. A hosszabb cím az a mód, ahogyan a második film megtagadja, hogy átengedjen egy kifejezést, amelyet az első vádirattá változtatott.

És a héber egyszerű. Abraham és Szor nem alkotta meg a נז״א szót. Kölcsönvettek egy törzskari rövidítést, és arra kérték a közönséget, hogy vádként hallja. A válasz ugyanezt a nyilvános rövidítést vette kölcsön, és arra kérte a közönséget, hogy azt hallja benne, amit a katonai jogban jelent: járulékos kárt, amelyet korlátozni kell, nem pedig a civilek megölésére irányuló szándék szinonimáját. A válaszok megtartják a szót, amelyet vitatnak. Ez érvelés, nem személyazonosság-lopás.

A promóció, a közösségi finanszírozás és a tartalékos rendfokozat egyik oldalon sem ítélet a felvételekről. A hadsereg velencei filmmel szembeni írásos kifogásai és egy ellennarratívát kínáló film különböző dolgok. A vallomások és a dokumentumok is különböző dolgok. A valódi próba nem az, hogy ki tette először plakátra a rövidítést. Hanem az, hogy melyik beszámolót lehet ellenőrizni.

## Két érv egyetlen szóról

A két film megkülönböztetése tíz másodpercet vesz igénybe. Abraham és Szor NAZA-ja 80 perces fesztiválfilm, ahogy a New York Times és a Breitbart beszámolt róla, 24 rejtett kilétű interjúra és egy velencei díjra épül. Ha a játékidő nyolcvan perc körüli, és a stáblista Abrahamot és Szort nevezi meg, az az. Ha a záróképen „Az igaz történet” áll, az a független ellenfilm, amely a képernyőn és a filmoldalunkon is meg van nevezve.

A mélyebb különbség az, hogy mit bizonyít az egyes film szerint a naza. A velencei film, a hadsereg által látott részletekről adott beszámolója szerint, a várható járulékos kárt és a célzási rendszerek névtelen leírásait egy kiszámított tömeggyilkossági politika bizonyítékaként kezeli. A hadsereg válasza: a terrorista célpontok elleni támadásokból eredő nem szándékolt kár nem szándék, a Hamász civilek közül harcol, és a súlyos vádakhoz ellenőrizhető bizonyíték kell. A nemzetközi humanitárius jog a második nyelvet beszéli. Az American Jewish Committee úgy foglalja össze az arányosságot, mint amely tiltja azokat a támadásokat, „amelyektől várhatóan a polgári lakosság életének járulékos elvesztése, civilek sérülése vagy polgári otthonok és építmények olyan túlzott károsodása következik be, amely meghaladná a támadással elérni kívánt várható katonai előnyt”. Izrael saját jogi dokumentumai, amelyeket a Jewish Virtual Library archivált, régóta ugyanezt a sorrendet rögzítik: megkülönböztetés, arányosság, óvintézkedések, és az a szabály, hogy egy katonai célpont nem válik sérthetetlenné attól, hogy a védekező fél polgári területen helyezte el. „A polgári lakosság vagy egyes civilek jelenléte vagy mozgása nem használható fel arra, hogy bizonyos pontokat vagy területeket mentesítsenek a katonai műveletek alól” – idézik fel ezek a dokumentumok. John Spencer a velencei filmről a Breitbartnak nyilatkozva egyszerűen fogalmazott: annak kiszámítása, mennyi járulékos kárt enged meg a jog, nem bizonyítéka a polgári halálesetek maximalizálására irányuló politikának. Ez az a mód, ahogyan egy erő a jogon belül marad.

Ez nem dönt el minden vitatott csapást. A Hamász által irányított egészségügyi minisztérium adatai, a megölt terroristák számára vonatkozó izraeli becslések és a külső elemzők továbbra sem értenek egyet, és ez az oldal nem tesz úgy, mintha másként lenne. Amit viszont kimond, az a következő: egy héber rövidítés, amelyet minden komoly hadsereg célzási folyamatában használnak, nem védjegy, és nem beismerés.

Mindkét film tehát azért használja a Naza szót, mert mindkettő a járulékos kárról vitázik. Olvassa el az alcímet, a játékidőt és a stáblistát. Aztán nézze meg mindkettőt két érvként, és kérdezze meg, melyik teszi a képernyőre a bizonyítékait. Továbbiakért olvassa el a [Két film Naza címmel, két gázai háborús történet](https://nazadocumentary.com/hu/blog/two-films-called-naza) és a [Naza: Az igaz történet, IDF-parancsnokok a kamera előtt](https://nazadocumentary.com/hu/blog/naza-the-real-story-idf-soldiers) című írásokat.